Ikaridin vs PMD vs DEET: melyik rovarriasztó hatóanyag való Önnek?

Röviden — a lényeg

• A DEET, a pikaridin (ikaridin) és a PMD az a három bőrre felvihető riasztó hatóanyag, amelyet a legszélesebb körben ajánlanak. Az egészségügyi hatóságok — köztük a CDC és az amerikai EPA — mindhármat hatékony megoldásként tartják számon.
• A DEET az évtizedes adatokkal rendelkező, régóta használt viszonyítási alap, ám erős szagú, és károsíthatja a műanyagokat, a szintetikus szöveteket és a bevonatos lencséket.
• A pikaridin szinte szagtalan szintetikus hatóanyag, amely hasonló koncentrációban a DEET-tel összemérhető teljesítményt nyújt, és nem támadja meg a műanyagokat.
• A PMD (para-mentán-3,8-diol) az a növényi eredetű hatóanyag, amelyet a hatóságok ugyanabba az ajánlott kategóriába sorolnak, mint a szintetikusokat — az egyetlen növényi eredetű választás, amely következetesen felkerül ezekre a listákra.
• A hatóanyag kevésbé számít, mint gondolná. Azt, hogy megcsípik-e, a lefedettség, a koncentráció és az ismételt felvitel dönti el.

Ha megáll a rovarriasztók polca előtt, valójában három molekula között választ: DEET, pikaridin és PMD. Minden más a címkén — az illat, a flakon, a marketing — csak rárakódik valamelyik hatóanyagra. Ez az útmutató hatékonyság, bőrérzet, biztonsági profil és gyakorlati kompromisszumok mentén hasonlítja össze őket, hogy azt válassza, amelyik illik a bőréhez, a felszereléséhez és az úti céljához.

A három riasztó hatóanyag egy pillantásra

DEET: a régóta használt viszonyítási alap

A DEET (N,N-dietil-meta-toluamid) 1957 óta van polgári használatban, és a legtöbb hatékonyságvizsgálat ehhez méri a többi hatóanyagot. Hat a szúnyogokra, a kullancsokra, a törpeszúnyogokra és a csípő legyekre, a magasabb koncentráció pedig nem az erősséget, hanem a hatástartamot növeli — egy 30%-os készítmény nem riaszt jobban, mint egy 15%-os, csupán tovább tart a hatása.

A gyakorlati hátrányai jól dokumentáltak, és semmi közük a rémtörténetekhez. A DEET oldószer. Meglágyítja és homályosítja a műanyagokat, ezért nyomot hagyhat az óraszíjon, a telefonkijelzőn, a napszemüveg lencséjén, a horgászzsinóron és a vízhatlan kabátok bevonatán. Jellegzetes vegyszeres szaga van, olajos tapintású, és erősen csíp, ha szembe vagy horzsolásra kerül. Ha rosszul rétegzi, a fényvédőt is lebontja.

Pikaridin (ikaridin): a szinte szagtalan szintetikus

A pikaridint — Európában ikaridin néven ismert — az 1980-as években fejlesztették ki, és a 2000-es évekre terjedt el széles körben. A közvetlen összehasonlító vizsgálatokban hasonló koncentrációban a DEET-tel összemérhetően teljesít szúnyogok és kullancsok ellen, ezért szerepelteti az EPA a DEET mellett a bőrre felvihető, engedélyezett hatóanyagok között.

Az előnye inkább kozmetikai, mint kémiai: gyakorlatilag szagtalan, száraz érzetet hagy a bőrön, és nem oldja a műanyagot. Ha optikát, fotófelszerelést vagy szintetikus technikai ruházatot használ, és szintetikus hatóanyagot szeretne, a pikaridin a praktikus választás. Egyes piacokon kevésbé elterjedt, mint a DEET, és a hosszabb védelmi időhöz 20%-os készítmény szükséges.

PMD: a növényi eredetű hatóanyag, amelyet a hatóságok is elismernek

A PMD (para-mentán-3,8-diol) a kakukktojás — növényi eredetű molekula, amely mégis ugyanabban az ajánlott kategóriában szerepel, mint a két szintetikus. Ez a különbség számít. A riasztóként forgalmazott növényi olajok többsége (citronella, levendula, borsmenta, muskátli) percek alatt elpárolog, és nincs hatékony hatóanyagként nyilvántartva. A PMD más: stabil, tartós hatású, és OLE/PMD megnevezéssel szerepel a CDC és az EPA riasztólistáin.

Honnan származik a PMD

A PMD-t leggyakrabban citromillatú eukaliptusz olajából (Corymbia citriodora) állítják elő, ezért is sorolják a hatóságok OLE/PMD néven egy csoportba. Más forrásból is előállítható — az incognito® termékekben lévő PMD jávai citronellából (Cymbopogon winterianus) származik, és Citrepel® márkanéven kerül forgalomba.

Egy fontos pontosítás: a tisztított PMD nem ugyanaz, mint a citronellaolaj vagy a nyers citromeukaliptusz-olaj. Egy üveg illóolaj megvásárlásával nem éri el ugyanazt az eredményt. A hatóanyagnak izolált, szabványosított molekulának kell lennie, megfelelő koncentrációban.

Akkor melyiket válassza?

Nincs egyetemes győztes. Igazítsa a hatóanyagot a helyzethez:

• Magas fertőzési kockázatú területek (malária, dengue-láz, sárgaláz zónái): használjon jól bevált hatóanyagot megfelelő koncentrációban, vigye fel gondosan, és egészítse ki impregnált szúnyoghálóval és fedő ruházattal. Kövesse az adott úti célra vonatkozó utazás-egészségügyi ajánlásokat.
• Kullancsok európai erdőkben és réteken: mindhárom hatóanyag ajánlott kullancsok ellen. A riasztó mellé viseljen világos ruhát, húzza a zoknit a nadrágszár fölé, és néhány órán belül nézze át a testét.
• Szemüveget hord, fényképezőgépet vagy technikai anyagokat használ: kerülje a DEET-et. A pikaridin és a PMD nem károsítja a bevonatokat.
• Nem szereti a vegyszerszagot, vagy érzékeny a bőre: PMD vagy pikaridin — mindkettő könnyedebb és kíméletesebb a bőrhöz, mint a DEET.
• Növényi eredetűt szeretne, de bizonyítékok nélkül nem: a PMD az egyetlen növényi hatóanyag, amely mögött hatósági elismerés áll.
• Gyerekek: az életkori ajánlás termékenként és országonként eltér. Mindig a megvásárolt flakon címkéjét kövesse, ne általános ökölszabályokat.

Mi dönti el valójában, hogy megcsípik-e

A hatóanyag megválasztása nagyjából az eredmény utolsó 20%-a. Az első 80% a felvitelen múlik:

1. Fedjen be minden szabadon hagyott centimétert. A szúnyog megtalálja a rést. A boka, a tarkó, a zokni és a nadrágszár közötti sáv, valamint a kézfej a klasszikus kihagyott pontok.
2. Vigye fel újra időben. Az izzadás, az úszás, a törölközés és a meleg egyaránt rövidíti a védelmi időt. A címkén megadott ismétlési időt kövesse, ne várja meg, amíg megérzi az első csípést.
3. Előbb fényvédő, aztán riasztó. Hagyja pár percig beszívódni a fényvédőt, és csak utána vigye rá a riasztót.
4. Ne csak a riasztóra hagyatkozzon. Az alkonyatkor felvett hosszú ujjú ruha, a teraszra tett ventilátor, a szúnyoghálós ablak és az ágy fölé feszített háló többet ér, mint ahogy azt sokan gondolják.

Hogyan segít az incognito®

Ha a növényi eredetű út érdekli, a Insect Repellent Spray 100ml termékünk PMD-re (Citrepel®) épül, DEET-mentes, vegán és biológiailag lebomló, valamint szúnyogok és kullancsok ellen egyaránt ajánlott. Mivel nincs benne DEET, nem homályosítja el a napszemüvegét, és nem lágyítja meg a hátizsákban lapuló óraszíját.

Az azért mégis elszenvedett csípésekre — mert mindig akad néhány — a Zap-Ease mechanikusan szünteti meg a viszketést, krém és vegyszerek nélkül, ami különösen hasznos, ha gyerekekkel utazik.

Gyakori kérdések

Jobb a pikaridin, mint a DEET?
Egyik sem jobb minden szempontból. Összemérhető koncentrációban hasonlóan teljesítenek szúnyogok és kullancsok ellen. A pikaridin az illat és a műanyagkímélet terén nyer; a DEET mögött hosszabb múlt és szélesebb elérhetőség áll.

Olyan hatékony a PMD, mint a DEET?
A PMD-t a CDC és az EPA a DEET és a pikaridin mellett hatékony, nyilvántartott hatóanyagként ismeri el. A közvetlen összehasonlítás a koncentrációtól és a receptúrától függ, ezért a feltételezés helyett olvassa el a címkén feltüntetett védelmi időt.

A PMD ugyanaz, mint a citronellaolaj?
Nem. A PMD tisztított, szabványosított molekula, kiszámítható védelmi idővel. A nyers citronella- vagy citromeukaliptusz-illóolaj gyorsan elpárolog, és nem nyújt ehhez fogható védelmet.

Használható együtt a riasztó és a fényvédő?
Igen. Először a fényvédőt vigye fel, hagyja beszívódni, majd erre kerüljön a riasztó. Ne használjon kombinált, fényvédőt és riasztót együtt tartalmazó készítményt ott, ahol a fényvédőt sokkal gyakrabban kellene újra felvinnie, mint a riasztót.

Melyik riasztó hatóanyag biztonságos gyerekeknek?
Az életkori ajánlás termékenként, koncentrációnként és országonként változik. Nézze meg az adott termék címkéjét — egyedül az vonatkozik arra, ami éppen a kezében van.

A magasabb százalék erősebb védelmet jelent?
Nem — elsősorban hosszabb védelmet. A magasabb koncentráció kitolja az ismételt felvitelig eltelő időt, de nem riasztja el erőteljesebben a rovarokat.

Források

• US EPA — Skin-Applied Repellent Ingredients
• US EPA — Find the Repellent that is Right for You
• CDC — Preventing Mosquito Bites
• ECDC — Protective measures against mosquitoes
• NHS — Insect bites and stings
• Maia & Moore (2011), Malaria Journal — Plant-based insect repellents: a review of their efficacy, development and testing

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem orvosi tanács. Mindig tartsa be a riasztó címkéjén szereplő utasításokat, és egy adott úti céllal, terhességgel vagy kisgyermekkel kapcsolatos védelemről kérdezze gyógyszerészét, orvosát vagy egy utazás-egészségügyi rendelőt.

Írta az incognito® csapata.